I. Bevezető
Az iskola világa sajátos gyakorló akadálypálya, amelynek hivatása felkészíteni egy adott társadalomba való sikeres - hogy úgy mondjam: boldoguló és boldogító - integrálódásra.
Ennek alapeleme a társadalmi közegben való tudatos helyfoglalása és együttműködése mindazok társadalmi aktotokkal, akiknek szintén meghatározó funkcióik vannak ezen téren.
A magyar iskolarendszernek a fenti követelmények szerint a legnagyobb lemaradása a demokratikus és a "demokráciára való nevelés" területén vannak, amelyek alapvető megnyilvánulása a demokratikus (többek közt) iskolai közélet.
II. Mi a közélet?
Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek valamely emberi körök a közös ügyeik - gondjaik, igényeik - tárgyában végeznek. Azt, hogy melyek ezek, azt maguk döntik el.
Maguk ezek az emberi körök számos szempontból viszonylagosan behatároltak lehetnek. A kezelésre vállalt ügyeik behatárolása azonban erősen kérdéses hatású lehet, ha nem valóban vállalt szabályokon nyugszik és ha nincs továbbviteli lehetőség. Legfeljebb formáiban a közélet demokratikus (jogállami - ezen belül a politikai, a társadalmi /civil/ és a közvetlen demokrácia kereteiben zajló).
A közélet kiemelt területe az együttműködés illetve az együttműködés szabályainak (ki) alakítása - kiemelt szereplője az ezt tudatosan igénylő és vállaló egyén a polgár. Másik kiemelt területe az együttműködés tartalmainak intézményes megvalósítása (az intézmények működtetése). Harmadik kiemelt területe a nyilvánossága megteremtése.
A közéleti nevelés, a demokráciára való - szükségképpen demokratikus nevelés illetve a polgárrá való nevelés lényegében egy és ugyanaz.
III. Miért kell a demokratikus közélet?
Lényege szerint:
Önmagukat, a körülményeiket és a szabályokat józanul elfogadó emberek szövetkezzenek arra, hogy változtassák, fejlesszék ezeket a közös gondjaik kezelésének folyamatában.
Különösen fontos, hogy ezeket a gondokat ott kezeljék, ahol születnek és abban valamennyi érintettjük vegyen részt.
Aktuális kihívást az EU-s csatlakozási folyamat jelent, az a verseny, amelyet az önmaguk gondjait magasabb szinten kezelni tudó társadalmak jelentenek.
IV. Mik a demokratikus közélet minimum feltételei?
Objektív:
Szubjektív:
V. A demokratikus közéleti (polgárrá) nevelés minimum feltételei:
A., Mintegy 11-12 éves korig megegyezik a személyiség központú közösségi nevelés feltételeivel
B., Mintegy 11-12 éves kor fölött azonos az előbbiekkel, ez életkornak megfelelő értelmezésekkel és a segítői magatartás kialakulásával.
Alapvető területe az iskola-rendszeri nevelés lehet - ezen belül elsősorban az általános iskolák 6-8 osztálya illetve a középiskolák.
VI. Mi a helyzet a minimum feltételek tekintetében a felnőtt társadalomban - ezen belül a pedagógus társadalomban illetve az intézmények felnőtt iskolapolgárainak körében?
áttekinthető jellemző megállapítások:
VII. Az iskola világának néhány jellemzője 2003 elején:
VIII. Az igazi kihívás az iskolai diákközélet puszta léte - középpontjában a diákönkormányzatok működésével.
A tudatos pedagógiai tevékenységek fő területei a következők kellene, hogy legyenek, illetve lehetnek:
Ezekre széleskörű adaptálható kínálat létezik.
IX. Diákközélet nem létezhet