Gondolatok az ifjúsági referensi munkakör kialakítása kapcsán

Kategória: Levelek VII Megjelent: 2008. szeptember 21. vasárnap

Az önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törv. 8.§. (1) bekezdése előírja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. A hivatkozott paragrafus (5) bekezdése pedig kötelességként fogalmazza meg, hogy együttműködjenek a helyi civil szerveződésekkel, támogatva  azok munkáját. Ugyanezen bekezdés szerint a képviselő-testület az SZMSZ-ében rögzíti azt, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőinek biztosít állandó meghívotti, tanácskozási jogú részvételt a testület és bizottságai ülésén.
A törvény 70/A. § a) pontja pedig a megyei önkormányzatok feladatkörébe utalja a gyermeki és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. A fenti törvényen kívül 31 további törvény és egy egész sor további központi jogszabály szabályoz gyermek és ifjúsági illetve diákügyeket. Ezen szféra életét tovább-szabályozzák egyes önkormányzati rendeletek, határozatok, valamint a nem önkormányzati intézményfenntartók illetve az egyes intézmények belső szabályzatai, amelyek különböző közhatalmi szinteken - a vonatkozó törvények szerint - szintén jóváhagyást nyertek.

A szabályozás tartalma és módja valamilyen államigazgatási szándékot, elképzelést közvetít, hajtat végre. Optimális esetben ez a szándék egyértelmű és minden elemében releváns. A szabályozási rendszer a gyakorlati működésében nyilvánul meg és egy politikai koncepció- rendszer tükrében vizsgázik. A koncepcióknak - amennyiben léteznek - csak egyike az ifjúságpolitikai, másrészt optimális esetben szervesen bontódik le illetve épül föl az állami és az önkormányzati szint illetve az egyes intézmények között.
A demokratikus szabályok szerint zajlanak le a kodifikációs munkák is állami szinten ugyanúgy, mint megyei és önkormányzati szinten.

A fentiek hangsúlyozása rendkívül fontos akkor, amikor egy köztisztviselői munkakört, az ifjúsági referensi munkakört kívánjuk behatárolni. Ezen munkakör betöltője sem jogosult ugyanis önkényes döntések  meghozatalára, saját - politikai - koncepciók kidolgozására, érvényesítésére. Munkáját a vonatkozó jogszabályok, az önkormányzat döntései és hivatalvezetője utasításai szerint kell elvégeznie a munkaköri leírásában meghatározott illetékességi és hatáskörben.

*

A jogszabályalkotási tevékenységből, a kormány intézkedéseinek sorozatából illetve az intézményrendszer átalakításából kibontakozik egy megújuló kormányzati ifjúságpolitika, de ez nem férhető hozzá konzekvens kormányzati ifjúságpolitikai koncepció formában. A legpregnánsabban az tűnik ki, hogy a kormány intézményesíti a kormányon belül illetve a kormány és az ifjúság legitim képviselői között az ifjúságpolitika kihordását. Az ifjúságpolitika megvalósításának súlypontját vissza kívánja helyezni a településekre, a helyi közösségekre és a megvalósításban meghatározó szerepet szán az önkormányzatoknak.
Ezért szükséges az önkormányzati törvény módosítása illetve különböző kormányzati ajánlások megfogalmazása, hogy azokban testet öltsön a kormányzati szándék. A törvény feladata a kötelező feladatok továbbbontása lehet. Az ajánlások tartalmi, formai, módszertani kérdésekre vonatkozhatnak illetve kötelezően meg nem határozható feladatokra.
Ebbe a körbe tartozik az a kérdés is, hogy gyermek és ifjúsági feladatait milyen konkrét tartalommal, formában és módon lássa el egy önkormányzat.
Az ifjúsági referensi munkakör létesítését törvényi úton előírni véleményem szerint nem lehet. Érdemes kidolgozni azonban erre egy ajánlást, tekintettel a meghatározandó feladatkör sajátos jellegére és a megszokott hivatali rendbe való beépítésének várható nehézségeire.
A továbbiakban a viszgálódásaim körét szűkítem a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó gyermek és ifjúsági feladatainak pontosabb meghatározására.
Melyek az ezeket a  feladatokat leginkább érintő jelenlegi társ-ügykörök?
A következők:

Ezen ügykörökben a gyermek és ifjúsági illetve diákügyek egy része nem jelenik meg, más részük részben, az ügykörök határai mentén tördelten illetve nem a korosztályi aspektusukból jelennek meg.

Melyek azok a korosztályi ügyek illetve sajátos ügyaspektusok, amelyek egy kötelezően ellátandó önálló ügy- illetve feladatkörelemei lehetnek?
Ezek sokéves tapasztalatok alapján a következők, kiemelve azt, hogy alapvető aspektusuk a gyermek és diákjogoknak a lehető legszélesebb értelemben vett védelme, érvényesítése:

Mindezek tételes megfogalmazása aligha központi jogászi feladat. Megfogalmazásuk önkormányzati szinteken célszerű (a jóváhagyott helyi ifjúságpolitikai koncepció alapján). Fogalmi problémákat okozhat azonban a megvalósítás, végrehajtás köztisztviselői szintjén az, hogy a fenti ügy- és feladatkör itt mint cél értelmeződik, amennyiben ezek kezelése szükséges.

A munkaköri feladatleírásban meghatározandó feladatok pedig olyan hivatali feladatok, amelyek útján el képes látni ezen tartalmi feladatait a köztisztviselő. Ennyiben viszont a feladatai a következő tipikus köztisztviselői tevékenységkörökre oszthatók:

A fenti ügy- és feladatkörök ellátása és a megfogalmazott tevékenységek végzése a köztiszt- viselő (az ifjúsági referens) számára kötelező lehet részben vagy egészében. Köztisztviselő- ként azonban semmi más nem lehet kötelező, ami ezen kívül esik.

Az ISM és IFÖSZ ajánlással szemben nem határozhatók meg számára  kötelező feladatként például:

Az ifjúsági referensi feladatkörhöz készített ISM és IFÖSZ ajánlást azonban nem a közigazgatási, köztisztviselői szemlélet hatja át.
Az ajánlás tartalma szerint azt alapvetően két meghatározó törekvés jellemzi. Az egyik a korosztályi civil szféra erősítése, igény- és problémakezelő képességének fokozása, a másik pedig az, hogy ez a szféra ehhez minden támogatást megkapjon.
Az ehhez rendelt feladatok azonban igen jelentős mértékben közösség- és szervezetfejlesztési menedzselési feladatok valamint egyéb szaktudományos feladatok, nem pedig köztisztviselői tevékenységek.
Ezen feladatok ellátása is szükséges, de nemcsak hogy szükségtelen ezek bevonása a közigazgatási feladatok körébe, de az államigazgatási reform egyik alapvető célkitűzésének megfelelően mindinkább szükséges a nem hatósági feladatok átadása erre felkészült intézmé- nyeknek, szerveknek, személyeknek - esetenként vállalkozási, esetenként akár non profit alapon.

*   *   *

A fenti gondolatok alapján és szerint javaslom az eredeti javaslat átalakítását, amelyben azonban a kifejezetten kifogásolhatókon kívül minden eredeti elem szerepelne.
A három fő cím a következő lenne:

Az első kettőhöz a következő fő pontokat javaslom(a harmadikhoz célszerűen rendelhetők  adódnak az eredeti javaslatból illetve az itt felvetett javaslatokból valamint a gyakorlati hivatali tevékenységből).

Az ifjúsági referens ügy- és feladatkörének legfontosabb elemei:

1. Köztisztviselőként közreműködik az önkormányzati ifjúságpolitikai koncepciót megalapozó munkákban, a koncepció javaslatának elkészítésében és előterjesztési munkálataiban.

2.  Résztvesz  az ügy- és feladatkör kialakításában, az SZMSZ-be való beillesztésre vonatkozó javaslat elkészítésében és az előterjesztési munkákban.

3.   Közreműködik abban, hogy az önkormányzati és hivatali munkában egységes összefüggő szempontrendszerként a megfelelő közigazgatási szakmaisággal jelenjen meg a korosztályi érdekek és jogok védelme, érvényesítése.

4. Közreműködik köztisztségviselőként abban, hogy kiépüljenek az ifjúságpolitikai  koncepcióban megfogalmazott párbeszéd és participációs intézmények illetve hogy az önkormányzat és a hivatal oldaláról meglegyenek ezek működésének vállalt feltételei.

5.    Amennyiben erre van általános illetve konkrét megbízása, lássa el ezeken a fórumokon az önkormányzati illetve hivatali álláspontok képviseletét.

6.    Az ügy- és feladatköre ellátásához szükséges feltétel- és forrásteremtésben való részvétel.

Az ifjúsági referens tevékenységkörei:

  1. Önkormányzati apparátusi tevékenység.
  2. Hatósági tevékenység.
  3. Ügyintézői, ügyviteli tevékenység.
  4. Önkormányzati projektek menedzselése (speciális részfeladat az ún. partnermenedzselés).
  5. Folyamatos állapot- és helyzetfelmérés illetve értékelés.
  6. Vagyonhasznosítói, gazdálkodási, intézményirányítói és ellenőri tevékenységek.
  7. Belső és külső információs illetve nyilvánosságteremtő feladatok.
  8. Hazai és külföldi kapcsolatmenedzselési feladatok.
  9. Önkormányzati erőforrásteremtési feladatok.
Szentes, 2000. január

Korom Pál