[vega-l] Etikai szempontból értékelés az elmúlt népszavazás
... hogy etikai szempontból hogyan értékelhető az elmúlt népszavazás maga?
Úgy gondolom, hogy itt érdemes különválasztani az etikai ítéletalkotás két viszonylag önálló aspektusát, a szándék etikát és a következmény etikát.
A szándék-etikai ítéletalkotás azt vizsgálja, hogy a nyilvános cél mennyiben felel meg a célok összességének illetve összességében mennyire tekinthető helyesnek?
Amennyiben pedig a nyilvános cél nem egyezik meg a célok egészével, sőt esetleg valójában egy nyíltan nem megfogalmazott cél hordozója, akkor felmerül egy igen komoly etikai vétség lehetősége. Ez pedig a választók manipulálásának illetve eszközként való felhasználásának lehetősége. Ez lényegében azt vázolja, hogy olyan dolgokért is tesznek, amikor magánemberként szavaznak, amiket valójában nem akarnak.
A következmény-etikai ítéletalkotás azt vizsgálja, hogy a választás hatásrendszerének eredményeként jobb társadalmi-gazdasági-politikai helyzet alakult-e ki vagy pedig rosszabb?
Mivel ez népszavazás volt, természetesen nem az a kérdés, hogy az egyének eredeti akaratának mennyire megfelelő az eredmény, hanem az, hogy a társadalom egészének mennyire megfelelő?
A két aspektusból történő vizsgálat természetesen nem választható el teljesen egymástól.
Köztük - tekintettel arra, hogy országos ügyben történt politikai szavazásról van szó - a kapcsolat legfontosabb tartalmi kérdése az, hogy milyen szerepet töltöttek be ebben a népszavazásban a nagy politikai pártok?
Kétségtelen az, hogy ebben a népszavazásban a FIDESZ MPP volt a kezdeményező és a mindvégig menedzselő, bonyolító. Ezen szerepvállalása nélkül nem lett volna népszavazás.
Szükséges megjegyezni azt, hogy mint ellenzéki pártnak általában nem kell, hogy program-háttérrel támadja a Kormányt. Egy általa menedzselt népszavazási ügyben azonban egy program-nélküli fellépés a "Miért és mi ellen?" súlyos kérdését veti fel. Erre pedig választ kell adni a helyes etikai ítéletalkotáshoz.
A nyilvános tartalma szerint ez a népszavazás konkrét intézkedésekről, azok ellen szólt (az aláírások gyűjtése idején még "vegytisztán").
Később fogalmazódó és még később köztudottá váló, de akkor sem nyilvános tartalma szerint általában a Kormány politikája, részben (de csak részben) pedig kifejezetten a Kormány ellen szólt.
A FIDESZ MPP részéről azonban - mint tehát ez később vált nyilvánvalóvá és még később kimondottá - a kezdettől a kormányváltás politikai előkészítését szolgálta.
Szándék-etikai aspektusból ez a legutóbbi cél jellemezte a FIDESZ MPP választási stratégiáját. Ez lényegében azt jelenti, hogy kihasználva a választók nagyobb hányadának a Kormány intézkedései illetve a Kormány elleni hangulatát, manipulálta a szavazókat. Eszközként használta őket a nyilvánosan még nem vállalt politikai ambícióinak érdekében.
Ez a stratégia tehát egyértelműen erkölcstelen volt és így az általa meghatározott népszavazás egésze is erkölcstelen volt szándék-etikai aspektusból.
Abban az esetben nem lett volna az, ha a népszavazás népmozgalom-szerű szituációban történt volna, a politikai pártok praktikus szerepvállalásai nélkül. (Végül is a Kormány nem arra kapott felhatalmazást, amiket tett és azért képtelenség az is, hogy a néppel bármit le lehessen nyeletni, amit nem akar.)
Következmény-etikai értelemben - tehát függetlenül az érintettek szándékaitól - lényegesen nehezebb megítélni a kialakult helyzet erkölcsi tartalmát.
A kérdés lényege az, hogy magát a helyzetet illetve a kibontakozás lehetőségeit jobbá tette-e a népszavazás (annak eredményei) vagy rosszabbá?
Itt az általam javasolt eljárás az, amit más ügyekben is javasoltam már.
Először meg kell nézni ezt a kérdést a tágabb - jelenleg az EU-s - keretek (és követelések) szempontjából. (És most ez a meghatározó keret.)
Ezt követően kell a kérdést megvizsgálni a Magyar Alkotmány és jogszabály-rendszer szempontjából.
Végül pedig a politikai szereplők (köztük jelen esetben a pártok) saját - artikulált - értékrendjének szempontjaiból.
Az EU szempontjából vitathatatlan az, hogy a neki eddig megfelelő - éppen csak megkezdett - reform-folyamat elakadt.
A magyar állami-politikai szabály-struktúra körülményei között pedig a népszavazás kisebbségi kormányzásra vezetett illetve kormányváltásra vezethet. Ez lényegében azt jelenti, hogy a "politikai osztályunk" legalább egy éves tehetetlenségi helyzetbe került egy igen kritikus helyzetben.
A politikai szereplők közül a nagy pártok a vállalt értékrendjüktől fényévekre kerültek.
Következmény-etikai szempontból tehát kimondható az, hogy a népszavazás eredményeként kialakult illetve kialakuló helyzet nem tesz lehetővé jobb (jó), helyesebb (helyes) kibontakozást. Jelenleg semmiképpen sem.
A népszavazás tehát összességében helytelen dolog volt - ergo egészében is erkölcstelen.
Egyetlen szálat azonban még nem varrtam el (nem tudom, hogy észrevettétek-e?).
Lehetett volna ugyanis ez egy erkölcsös választás is (egyébként valószínűsíthetően ugyanezzel az eredménnyel).
Erre már a szándék-etikai vizsgálat kapcsán is céloztam, amikor felvetettem a népmozgalom-szerű megszerveződésének/szervezésének lehetőségét.
Következmény-etikai aspektusból ennek azért van jelentősége - hangsúlyozva azt, hogy a népszavazás valódi főszereplői egy etikus helyzetben maguk a szavazásra elégségesen megszerveződött szavazók - mert a szavazás ez esetben szükségképpen nem csak valami (valaki) ellen, hanem valamiért is történik, méghozzá a pártoktól függetlenül, a népfelség által meghatározva.
Mindez természetesen "csak" az én véleményem.
Sziasztok: Pali