Távképzés 2019.
Pali távképzési anyagai, amiket 2017-2019 között írt meg, a vegalógia alapjaihoz.
Levelező távképzés „1”
Bevezető:
Fontos az adott világ lényegének megértése. Azért fontos, mert csak ebből érthető meg az, hogy milyen irányban jó nevelődnünk illetve segítenünk ebben mások gyerekeit.
Bevezető:
Az ember egyrészt egyén, másrészt társadalmi lény. Egyénnek születik, társadalmi lény a társadalomban lesz, amely őt szocializálja (társadalmasítja). Ez azt jelenti, hogy egy igen nehezen leírható folyamatban belsővé teteti vele a saját normáit, szabályait, létezési módjait (kultúráját), hogy beillessze önmagába. A célja ezzel az, hogy legyen hasznos tagja a társadalomnak és valamennyire az is, hogy boldoguljon, sőt boldog legyen benne.
Ennek a szocializációnak része a nevelés. Ez alapvetően abban különbözik, hogy szándékolt, tudatos, sőt – egyesek szerint – tudományos alapú (mert hogy létezik olyan, hogy “nevelés tudomány”).
A szocializációt illetőleg ennek számos bonyolult megközelítése létezik. Ezek összessége kezelhetetlen. Egyikük sem felel meg annak a “vegás” alap-követelménynek sem, hogy egy értelmes szülőnek és tizenévesnek is érthető legyen.
Van két dolog, ami nagyon fontos. Az egyik az, hogy egy ember – gondoljatok magatokra – végtelen mikrokozmosz. Mit tudtak arról a szüleitek, hogy miket éltek meg „bent” és mit tudhattok Ti arról, hogy mi minden – örökölt, szerzett és éppen aktuális – „működik” a gyerekeitekben?
A „tudatos nevelésük” így – a legjobb esetben – nem okoz kárt, de ritkán jó.
A legfontosabb szülői mérce talán az, hogy mennyire érzi jól magát az életében az ember gyereke – legyen bármilyen is – akkor, amikor már magának is gyerekei vannak.
Bővebben: 02. A társadalmi szocializáció folyamat-rendszerének lényege, a VE-GA szerint
Levelező távképzés „3”
Bevezető:
Mindenki részese vezetett emberi-rendszereknek, vagyis valaki/valakik vezetik. Ritkán elkerülhető az is, hogy egyszer-egyszer Te magad is vezető szerepbe kerülj akkor is, ha nem akarod.
Ezért mindenki érdekelt, hogy tisztán lásson abban, hogy mi is a vezetés.
Közhely, hogy két ember együttműködése sokkal több, mint a kettőjük összessége. Ezt az együttműködést azonban össze kell hangolni. Ez néhány főig mehet közösen. Sok ember célszerű együttműködésének összehangolása azonban (egyszemélyi) vezetőt követel meg.
A „vizes”, a kultúrmérnöki szakma elsajátításának hangsúlyos eleme volt az, hogy „meg kell tanulnunk bánni az emberekkel”. A munkák ellátására meg kell szervezni őket (1). El kell érni azt, hogy értsék a feladatok lényegét, azonosuljanak azzal (2). Fontos az, hogy átlássák a konkrét teendők sorát, ennek miértjeit (3).
Ehhez szükséges folymatosan szót értenünk egymással illetve belső igénnyé kell tenni a megvalósításban való szerepvállalásaikat (4,5). A hiányzó tudásokat pedig pótolni kell (6). Közben pedig mindig a történések ütőerén kell tartanunk a kezünket, készen a szükséges módosításokra (7). Azt pedig evidensként tanultuk meg, hogy nem szabad halogatni a papírmunkák elvégzését és a pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátását. Mindehhez pedig talán még annyit, hogy ezt a kultúrmérnöki munkában alapvetően egyedül és egyszemélyi felelősséggel kellett ellátni – adott esetben rész-kisberuházások vezetőjeként is.
A magam nézetei ígymeglehetősen hamar kialakultak és rögzültek minderről. Amikor Hitt munkáival – mindenek előtt „A mestervezető”-vel – találkoztam, annak a formai, rajzi megközelítése ragadott meg. Ezt a formai megközelítést (nagyjából) adaptáltam is.
Bővebben: 03. Az emberi rendszerek vezetésének ún. “vezetési nyolcasa”
Levelező távképzés „4”
Bevezető:
A VE-GÁ-nak a nevelés-filozófiai szintű pedagógiai célja az alternatív bérmunkássá való válás segítése. A mindennapi gyakorlati pedagógiai célja azonban az egyéni és csoportos autonómia kialakulásának és fejlődésének segítése.
Ennek az első kifejtési szintjén azt írom le, amit erről mondani szoktam. Ennek – az egyébként rövidke képzés-résznek – a keretében azonban jobban is elmélyedek az autonómia kérdéseiben.
Ezek ugyanis messze vezetnek mind a szocializáció, mind pedig a szükségleti munka vonatkozásaiban. Az általános emberi célrendszerben is komoly szerepet játszik mindaz, ami itt is fontos.
Levelező távképzés „5”
Ebben az esetben lesz a leghosszabb és legösszetettebb az első kifejtés, mert ez a legfontosabb képzési rész. Kérlek Benneteket, hogy alaposan dolgozzátok fel és gondoljátok végig az itt leírtakat.
Hosszú bevezető:
Amiket eddig is leírtam, nem elvont dolgok.
A globális manter-imperializmus napi valóság. Az ebbe a valóságba való integrálódást – aktív beilleszkedést – el lehet hanyagolni, de nem érdemes. Ráadásul gyerekeitek vannak, akik jó, ha ehhez tudatos viszonyt alakítanak ki. Ezt azonban nem fogják maguktól megtenni.
Levelező távképzés „6”
Bevezető: Ebben a részben építek az előző két képzési anyagban taglalt ismeretekre.
Az eddigiektől eltérő fogalom-használatok oka egyrészt az, hogy az itt következő „rendszer” is legalább 34 éves. Másrészt oka az, hogy – ezt már írtam – mint három értelemben is „szektásnak”, meg kellett gondolnom azt, hogy miket és hogyan is írok le.
Harmadrészt pedig újból és újból leírva dolgokat, én magam is kicsit másként látom ezeket.
Különösen így van, ha a fogalmak tisztázatlanok illetve tulajdonképpen nem is igazán vannak adekvát fogalmak arra, amiket ki akarok fejezni.
Bővebben: 06. Az emberi lét céljához, a boldogsághoz vezető út lényege a VE-GA szerint
Levelező távképzés „7”
Bevezető:
Talán itt van a legjobb helye leírnom valamit.
Alapvetően egy lusta és konzervatív ember vagyok. Igaz viszont rám is az a mondás, hogy „a lustaság az ember igazi mozgatórugója”. Ha helyzetbe kerültem – jellemzően vagy hülyeségből és/ vagy mert helyzetbe hoztak – akkor mindig azt néztem, hogy hogyan úszhatom meg a legegyszerűbben úgy, hogy azért a tükörbe is nyugodtan nézhessek.
Mivel egészen kicsi korom óta nagyon szerettem olvasni/magamtól tanulni, reflex-szerűen mindig azt néztem meg, hogy hasonlóval találkoztam-e már? Ha nem, vagy nem pont ilyen szituval, akkor megnéztem, hogy akad-e erre valami plusz olvasnivaló vagy film? Ha nem akadt, vagy pedig még mindig hiányérzetem volt, akkor elővettem a magam kútfejét, hogy mit is lehet erre kitalálnom? Ez pl. közösségi ügyekben úgy ment, hogy azonnal „A Pál utcai fiúk”, meg a „Timur és csapata”jutott az eszembe, meg hasonlók. Ehhez képest az irodalomban – és filmen – Makarenkó „pedagógiai regényei”, „Az új ember kovácsa”, meg az „Igor és társai” voltak számomra a csúcs. A hab a tortán pedig mondjuk Jefremovtól „Az Androméda-köd” című sci-fi.
Felnőtt koromban már elszörföztem a pedagógiai szakirodalmakban is, amik közül a kedvenceim mindmáig a pedagógusokat oktató tankönyvek.
Azt elmondhatom Nektek, hogy a közösség ügyében hihetetlen mennyiségű mindenféle található.
Ehhez képest olyan, ami konkrétan használhatónak bizonyult a hétköznapi magyar valóságban, egy darab se. Ha pedig abból a szempontból nézzük ezt, hogy hogyan lehet egy közösséget egyáltalán létrehozni (a létrejövetelét segíteni) illetve fejleszteni (a fejlődését segíteni), nos arra egyetlen igazán épkézláb „módszert” sem találtam.
Nem volt mit tennem, az összes meglévő munícióm magamon „átszűrt” „feldolgozásával” ki kellett találnom egy megfelelőt. És ki is találtam azt, ami itt a képzés újabb tárgya. Konkrét kritikát erre máig nem kaptam, de finnyázni finnyázták elegen és eleget. Ez viszont nem érintett meg, mert a „pudding próbája, ha megeszik”. Márpedig ez a szisztéma működött és működik.
Bővebben: 07. A VE-GA kiindulópontjai a tudatos közösségfejlesztéshez
Levelező távképzés „8”
Bevezető:
Komoly viták az ún. vegalógia egyetlen témakörében sem voltak, ezt kivéve.
A VE-GÁ-n belül, az ún. „Kultúrkör”-ben, különféle magyar, sőt nemzetközi civilekkel zajlottak ennek ügyében el-elkomolyodó viták 1986 és 1992 között.
A legérdekesebb egy, a Szovjetúnióból 1987-ben érkezett „békész” véleménye volt. Ő egyenesen antidemokratikusnak nyilvánította a rangúsági elvet illetve kommunista nézetnek.
Egy általam máig nagyra becsült barátunk pedig a következőt mondta: „Nem rendelkezik azzal a felkészültséggel, mint én, de nem is éri meg neki az én nézeteim kritikájához szükséges erőfeszítés.
A lényeg az, hogy mindaz, amit én képviselek, az az én elmés kitalációm, amik közül egy ez a rangúsági dolog. Ő nem vitatja, hogy az én dolgaim valóban működnek, de szerinte csak azért, mert ezt én egyben tartom. Ha én nem leszek, akkor ez az egész sem lesz.” Az Ő alapállása szerint arra kell sarkallni – hasonló hozzáértéssel – a fiatalokat, hogy tudatosítsák a közös értékeiket és érdekeiket és ezek alapján szövetkezzenek közös céljaik megvalósítására.
Levelező távképzés „9”
Bevezető:
Amikor azt írtam valamelyik részben, hogy mindig konkrét oka volt annak, ha valamivel foglalkoztam, akkor azt is írhattam volna, hogy ezek konkrét történeteket is jelentettek. Azonban nem akartam ebben a képzés-sorban sztorizni. Most azonban kivételt teszek és két ide tartozó történetet is leírok.
Volt egy időszak a „nyolcvanas” évek közepén, amikor sok meghívást kaptam előadásokra, a legkülönfélébb témákban – köztük a „vegalógia” témáiban is. Ezek közül a legmeglepőbb az volt, hogy egyszer angol nyelvű egyetemisták köréhez hívtak meg, hogy beszéljek nekik a VE-GA lényegéről. Már régen elfelejtettem, hogy ki, miért és hova hívott, mindössze két dolog hagyott bennem maradandó nyomot. A jelentéktelen, de érdekes az, hogy ott voltak vagy harmincan – és valóban érdekelte őket ez, valami számomra teljesen érthetetlen okból – de elvétve volt köztük fehér bőrű és a nagy többségük egymástól is elütött.
A lényeges emlékem azonban az, hogy emiatt a vegalógiát le kellett fordítani angol nyelvre. Sőt miután ez megtörtént, egy rakás telefont kellett váltani azzal a „szerencsétlen” pesti tolmáccsal, aki bevállalta, hogy oda-vissza fordítja az elhangzókat.
Sternné, a HMG – többek közt angol – tanára máig is megemlegeti ezt, pedig már régen nyugdíjban van.
Maga sem tudta persze, hogy mit vállal. Vagy négy hétig kínoztuk egymást igencsak intenzíven, mire mind a ketten elégedettek voltunk az eredménnyel. Úgy boldogultunk, hogy az összes, általam használt fogalmat illetve fogalom-értelmezést „élveboncoltuk”, majd Ő lefordította. Aztán az angolra áttett dolgokat visszafordította magyar nyelvre, hogy erre gondoltam-e? (És még csak ezután jöttek a sokkolt tolmáccsal való telefonálások, hogy voltaképpen mi, mi?) Ennek kapcsán szembesültem először a fogalmak és a fogalom-használatok kérdésével egy idegen nyelv tükrében illetve, hogy sok olyan magyar fogalmat „csináltam” – mert nem voltak megfelelőek – amiket a magyar értelmiségiek sem értenek igazán.
Ismét körbenéztem tehát a fogalom-elméletek terén és sok mindent „felszedtem” ebben a témában.
Legjobban a kulcsfogalmak érdekeltek, mint például azok, amikről itt szó lesz. Ezek terén sok mindenre rá is jöttem, köztük érdekes összefüggésekre is.
Bővebben: 09. A kultúra, a műveltség és az érték fogalmak lényegi tartalma és összefüggései
Levelező távképzés „10”
Bevezető:
A – legtágabban értelmezett – VE-GA anyagaiban talán a „törődés” a leggyakrabban előforduló fogalom. A fogalom alapvető értelmezése nem tér el a szokványostól. A „szokványos” kifejezés azonban ebben az esetben túlzás, mert – a másokkal való – törődés egy ritkán használt kifejezésnek számít. A tettekben is megnyilvánuló szolidaritás leépülésével ugyanis, a másokkal való személyes és személyre szóló törődés is leépülőben van. Hovatovább ritka, mint a fehér holló.
A „törődés” a köznyelvben valakiről való személyes gondoskodást jelent, azt, hogy gondunk van arra, akire ez irányul. A „gondunk van rá” kifejezés pedig azt jelenti, hogy igénye és állapota szerint személyesen foglalkozunk a problémáival és a konfliktusaival.
A „törődés” fogalom gyakori használata nem véletlen. A VE-GA számára ugyanis a másokkal való személyre szóló törődés az egyik rá leginkább jellemző attitűd a szűkebb közösségeiben. A VE-GÁ-
nak, mint emberi rendszernek ez mintegy alapvető tétele, amennyiben a kisközösségeiben olyan viszony-rendszert kifejező érték, amelyre a VE-GA szinte minden további jellemzője felépül.
A személyre szóló törődés, mint „törődés elv” megvalósulása egyben tehát olyan törvényszerűen működő elméleti alap, amely ebben az emberi-rendszerben zsinórmértéke a tetteknek.
Bővebben: 10. A „törődés elv” lényege a „szeretet elv” tükrében
Levelező távképzés „11”
Bevezető:
Ez az első olyan anyag, amit nem „okosan”, a fogalmak értelmezésével és más ehhez hasonlókkal kezdek. Ezt ugyanis természetes módon kaptam, belenőttem és a magam számára megfelelt. Csak akkor kezdtem az erkölcs és az etika kérdéseivel „filozófusként” foglalkozni, amikor a VE-GÁ-ban sokan kezdtek felnőttként is bennmaradni, vagyis 1996 után. Kezdem azonban az elején.
Bővebben: 11. A „jézusi etika” mai lényege az ún. boldogságmondások tükrében
Levelező távképzés „12”
Bevezető:
Az ún. rendszerváltás körüli időkig nem kommunikáltunk. „Csak” beszélgettünk, levelezgettünk többet, többen és személyesebben is. Ebből adódóan sem foglalkoztattak a kommunikáció részletei és gondjai. Ellenben foglalkoztatott valami más, amire bizonyos értelemben választ adott egy, a Maurer Gyuri „teljességügyi értesítő”-jében megjelent Honti László írás (A közösség-alakulás).
Ezzel szinkronban voltak Domschitz Matyi – a jelek szerint kézíratban magmaradt – Az emberi rendszerek fejlődése című írásának vonatkozó részei. Ezek alapján illetve Honti Lacinak egy aranyosan szélhámos nyelvi játéka alapján valósult meg Katona Csabának egy népszerű előadása, ami az utolsó Kecskeméti VE-GA Találkozón is elhangzott.
Semminek nem akarok azonban elébemenni. Kezdem tehát Katona Csaba, azaz Sámán vagy 25 évvel ezelőtti interpretációjának saját változatával.
Bővebben: 12. Az ún. kommunikációs szintek felvázolása Honti László nyelvi játéka alapján és szerint
Levelező távképzés „13”
Bevezető:
Ezt alapvetően a szülőknek írom és szülőként kevesebb dolog lehet, ami jobban tart igényt a figyelmetekre.
Először is figyelmetekbe kell ajánlanom azt, hogy többször kell visszautalnom már leírt dolgokra.
Valójában ugyanis ez a 24 téma kerek egész az ún. vegalógia kereteiben és már sok mindent felvetettem kifejtve, kérdésként vagy pontosításként.
Ilyen pontosítás az is, hogy a számtalan „szakmai” személyiség fogalomnál én egy egyszerűbbet használok a felnőtt személyiségek tekintetében. (Ez a következő téma tárgya lesz.) A személyiség „szakmai” fogalma egyébként nálam már foglalt, mert a „perszona” (személyiség) kifejezést én a bennünk létező „odaát”-ra használom – és célom az individuum és az (így értelmezett) személyiség szimbiózisának kiküzdése egyéniséggé.
Nem akarok azonban szakmai kavarodásokat okozni. Ezért most és itt maradok a „személyiség” (és nem az egyéniség) általános fejlődési folyamatainak leírásánál – lévén, hogy a létező összes szakirodalom ezt használja, ahogy ugyanezen okból mindeddig én is.
Bővebben: 13. Az emberi személyiség általános fejlődési folyamatairól
Levelező távképzés „14”
Bevezető:
Nagyon fiatalon szembekerültem azzal a ténnyel, hogy az emberi személyek és társadalmaik képességeit túlnőtték az általuk létrehozott civilizáció veszélyei. Ezért értelemszerűen fordult a figyelmem afelé is, hogy egyáltalán mi és milyen is az emberi személyiség? Később, amikor világossá vált a számomra az, hogy egészen fiatal emberek sokaságára hat az, amit létrehoztunk, még inkább megragadta a figyelmemet a személyiségfejlesztés vagyis a pedagógia tartalma és ezen belül a személyiség értelmezése maga.
Levelező távképzés „15”
Bevezető:
Ez a rész tulajdonképpen zárása annak a témának, amiről csak az utóbbi időkben beszélhettem, miközben alapvetően mindig is ez foglalkoztatott. Ez a zárás azonban nyitott kérdések sorát is felveti.
Ennek az alapvető oka az, hogy kiinduló pontnak mindig a kapitalizmus fejlettebb gazdasági és társadalmi struktúráit tekintem – most is. Azonban a globális kapitalizmus manter formája – miközben a gazdaságot egységesen struktúrálja – a társadalmak és az ezekben dolgozó emberek nagyon sokfélék. Összességében elmondható az, hogy a sacc per kb. 200-300 milliónyi klasszikus, illetve modern polgárság mellett él még a Földön kb. 7 milliárd ember, akik nem azok és soha nem is lesznek azok. Így van ez már Közép-Európában is. Itt a klasszikusnak nevezhető polgárság aránya 5-6%-ra tehető, miközben a magyarság nagyjából fele lényegében, csak magával elfoglalva – csak ennyiben indivídum – és ezen túl maximum a magyarok 10-15%-a vallásgyakorló, akiknek harmada viszont fundamentalista módon és tartalommal az. Az, hogy ez a társadalom kiket választ vezetőinek, teljesen megfelel ezen állapotának.
Levelező távképzés „25”
Bevezető:
A távképzési folyamatunk folytatását különböző lényeges okok miatt felfüggesztettük. Ennek okán nem jutottunk el a 23. (A puffer-tevékenységek fogalma és gyakorlata) illetve a – záró képzési anyagnak szánt – 24. (A találkozások regenerációs feladata) anyagokhoz. Ezek nézőpontja egyébként nem a táboroztatás lett volna – de általánosságban véve a táboroztatás is.
Közben azonban – ismét – viták keletkeztek a táboroztatás szakmai kérdései mentén, másrészt pedig „nagytábor – nyári egyetem” beemelte a témái közé a táboroztatás tervezését is.
Így arról döntöttem, hogy ezzel a témával foglalkoznunk jó a távképzésünk kereteiben, mint egy új témával.
Bővebben: 25. A gyermek és ifjúsági táboroztatás „vegás” alapjai
Pali távképzési anyagai, amiket 2017-2019 között írt meg (pdf formátumban)
- A mai globális kapitalizmus fő jellemzői
- A társadalmi szocializáció folyamat-rendszerének lényege, a VE-GA szerint
- Az emberi rendszerek vezetésének ún. “vezetési nyolcasa”
- Az egyéni és csoportos autonómia
- Alternatív bérmunkásként élni
- Az emberi lét céljához, a boldogsághoz vezető út lényege a VE-GA szerint
- A VE-GA kiindulópontjai a tudatos közösségfejlesztéshez
- Rangúsági elv, pro és kontra
- A kultúra, a műveltség és az érték fogalmak lényegi tartalma és összefüggései
- A „törődés elv” lényege a „szeretet elv” tükrében
- A „jézusi etika” mai lényege az ún. boldogságmondások tükrében
- Az ún. kommunikációs szintek felvázolása Honti László nyelvi játéka alapján és szerint
- Az emberi személyiség általános fejlődési folyamatairól
- Az emberi személyiség vázlatos struktúrája
- A – legalább felnőttrangú – egyéniség, mint az etikai személyiség (perszona) és az indivídum szimbiózisa