2012-ben keresett meg minket Hajdu-Kis Diána régi vegás, már mint tréner azzal, hogy az ún. SALTO nemzetközi (EU-s) projektben, „feltérképezik” a Magyarországon működő tizenéves önkormányzati szervezeteket, és ezt megjelentetik egy nemzetközi kiadványban. (Örültünk neki, mert ez nekünk is lehetőség lehet a külföldi kapcsolatokhoz, és megjelenítési lehetőség.)
Mi, mint VE-GA az ún. SZIDÖK projektünket tudtuk a figyelmükbe ajánlani.
A könyv 2013-ban meg is jelent és kaptunk belőle egy példányt.
A dokumentum, amit leadtunk a könyvhöz:
"A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség 1992-ben kezdte el a Szentes kistérség gyermek és ifjúsági közéletfejlesztési célú projektrendszerét. A tizenéves közéletfejlesztési koncepciót a VE-GA egy szakértői köre munkálta ki egy év alatt, széleskörű vitára bocsátva azt. A konkrét megvalósítást tíz évre, gondosan tervezett lépcsőkben gondolták el.
Az első négy évben az anyagi, jogi és intézményes feltételeket kívánták megteremteni. További két évet szántak egy városi gyermek, ifjúsági és felnőtt segítői "kerekasztal" kialakítására, fejlesztésére azzal a céllal, hogy megteremtődjenek egy városi tizenéves önkormányzat megválasztásának és működésének feltételei. Annak konszolidálódására további négy évet szántak.
A koncepciót Szentes Város Önkormányzata elfogadta, támogatta és a projekt-rendszer e koncepció szerint valósult meg 2002. évig, amikor is kidolgozásra kerültek a továbbfejlesztés útjai és módozatai.
A folyamat keretében valósult meg a program bázisaként a Városi Diák Pince Szentesen, a Magyartési Tábor Központ, mint képzési és táboroztatási központ, valamint a “TÖRŐDÉS” Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány, mint független támogató. Ennek a folyamatnak az eredményeként alakult meg 1996-ban a Szentesi Gyermek és Diák Kerekasztal (a GYIKA) illetve 1998-ban a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (a SZIDÖK), amely sajátos kisebbségi önkormányzatként 2001. évtől hivatalosan is bekapcsolódott Szentes Város Önkormányzata munkájába, önálló fejezetet kapva az Önkormányzat SZMSZ-ében.
Mindezek alapján a döntéshozókkal történő együttműködés kialakításának és fenntartásának a következő tanulságait tudják megfogalmazni:
Az önkormányzatok alapvető igényei például a következők, amiket ki kell elégíteni ahhoz, hogy egyáltalán elfogadják a korosztályi önkormányzatot:
- Folyamatosan biztosítani kell azt, hogy képben legyenek a korosztályi önkormányzat kapcsán és legyen az ügyeinek számukra is kedvező nyilvánossága (politikai hozadéka).
- Az alapvető döntések a településükön működő korosztályi önkormányzat dolgaiban mindig a kezükben legyenek.
- Legyenek valóban komoly (jelentős, látványos) döntési helyzeteik ebben az ügykörben.
- Elvárják a látványos működést (ami számukra sikeres települési programokat jelent).
- Legyen érzékelhető és mérhető az, hogy az ifjúság igényeinek és gondjainak terén a korosztályi önkormányzat érdemben tud tenni. Külön igény a hitelesség (tudniillik, hogy ezekben valóban a fiatalok jelenjenek meg).
- Ne kérjen (sok) pénzt, viszont oldja meg maga a működése forrásainak biztosítását és gazdálkodjon profi módon
- Az ifjúsági képviselők kapcsolódjanak be a felnőtt testület munkájába. Jelenjenek meg a bizottsági és testületi üléseken - alapvetően az ifjúságot érintő ügyekben - és ott mondjanak véleményt, foglaljanak állást és válaszoljanak a feltett kérdésekre. (Ez az elvárás azonban jellegzetesen formális - mint bárhol a világban. Az valójában nem hiányzik, hogy feladatot is adjanak.)
Partnerség kialakulásának feltételei
Ahhoz, hogy a korosztályi önkormányzat és a felnőtt önkormányzat között valódi együttműködés legyen, vannak további feltételei.
-
Világosnak kell lennie például annak, hogy önmagukban fiatalok - még ha tényleg nagyon belevalók és összefognak is - nem tudnak mindennek az felnőtt önkormányzati igénynek eleget tenni illetve ezen még túl is tenni. Pedig ez utóbbi önmagában is feltétel.
-
Minimális, azonban nem feltétlenül elégséges feltétel egy felnőtt segítő, aki eligazodik az önkormányzati munkában és a fiatalok “ügyeiben” is. Azonban egy sikeres települési önkormányzat működéséhez nélkülözhetetlen egy erre is felkészült mentor (civil) szervezet. Elsőként ennek a szervezetnek kell munka-kapcsolatot kialakítania az önkormányzattal. Közösen kell kialakítaniuk azt a feltétel-rendszert, amiben megszülethet és perspektivikusan is működhet egy korosztályi önkormányzat.
-
Ez a mi véleményünk szerint sehol sem lehetséges másként, mert egy önkormányzat nem demokráciára nevelési intézmény. Egészen egyszerűen akkor sem tudna helyből mihez kezdeni egy korosztályi önkormányzattal, ha ez egyáltalán feladata volna. Azonban nem is feladata és különösen nem kötelező feladata. Maga a formális partnerség vállalása is egy - nem valami nagy súlyú, de kétségtelen - áldozatvállalás a felnőtt önkormányzattól.
A hatékony működés feltételei
Rendkívül komoly feladat az is, hogy nagyon ki kell találni a korosztályi önkormányzat konkrét tevékenységeit - ennek határait - és annak “fizikai” illetve humán-infrastrukturális környezetét.
A felnőtt önkormányzat oldaláról ugyanis egyrészt csak ezek mentén lehet anyagi és erkölcsi - sőt esetenként politikai - támogatást kérni és az ugyanilyen jellegű támadásokat kivédeni. Ugyanis senkinek ne legyenek kételyei: egy valódi korosztályi önkormányzati működés mindig kivált nézeteltéréseket, sőt konfliktusokat is. Ugyanezek azonban súlyt is adnak neki.
A SZIDÖK hangsúlyozottan önkormányzat. Közéleti, de nem programszervező, nem civil és nem “politikai” szerveződés. Hiába aggályosan tisztázottak ezek, alapvető tapasztalat az, hogy az ezekkel kapcsolatos viták mindig újjá születnek.
A fizikai feltételek tekintetében saját, elégségesen felszerelt közösségi, képzési és táboroztatási intézmények kellenek, amelyeknek - a felnőtt önkormányzattól - független finanszírozási forrásai is vannak.
Az optimális humán-infrastrukturális környezet viszonylatában egy korosztályi önkormányzat, csak ifjúsági közösségek minél szélesebb körével való szimbiózisában tud perspektivikusan létezni.
Mit jelent az, hogy túl kell egy kicsit teljesíteni a felnőtt önkormányzat elvárásait ahhoz, hogy valódi legyen az együttműködés és ennek konkrét eredményei is legyenek?
A leglényegesebb az, hogy rendszeresen helyzetbe kell hozni a felnőtt önkormányzatot jelentősebb ügyekben, pozitív módon, eredményekkel, értelmes ajánlatokkal, valódi problémákkal, egyben lehetőségekkel illetve sikeres tevékenységekkel. Ez veszélyes, mert az emberek általában sem szeretik, ha helyzetbe hozzák őket, hát még egy közhatalmi szervezet?
A fentiek egy jellegzetes csokrával illetve ennek a “csokornak” a részeként dolgozott ki és tett javaslatot a SZIDÖK 2000-ben arra is, hogy kerüljön be a felnőtt önkormányzat SZMSZ-ébe, mint egy sajátos kisebbségi önkormányzat. Azóta az a sajátos helyzet áll fenn, hogy a SZIDÖK az egyetlen olyan települési ifjúsági önkormányzat, amelyik - egyfajta származtatott jogi helyzetben - ténylegesen is önkormányzat!"