A víz, az élet alapvető feltétele:
- A Földön az élet az ősóceánokban született.
- Az emberi test tömegének 50-60%-a „tengervíz”. Csecsemők esetében 70%-a.
- Egy átlagos, 70 kg-os ember sejtjeiben 25,5 liter, sejtjein kívül 13 liter „sósvizes” folyadék található (amiből 5-6 liter a vére).
- A legmagasabb víztartalma a tüdőnek (83%) illetve az agynak és szívnek van (73%).
- Az emberi szervezet vízegyensúlyban létezik – ugyanannyi vizet vesz magához ,illetve termel, mint amit lead. Ez a folyamat az emberi szervezet vízkörforgásában valósul meg.
- Felnőtt ember esetében az emésztő rendszer 0,25-0,4 litert termel. Élelmiszerekkel 0,5-1 litert vesz magához. Ha nő, akkor 1-2 litert, ha férfi, akkor pedig 2-3 litert iszik naponta – optimálisan.A modern európai felnőtt napi ivó és használati vízigénye 80-120 liter/nap, ami nem tartalmazza a kertek locsolását – és ami jellemzően szintén tiszta ivóvíz.
A jellemző hálózati ivóvíz veszteségek hazánkban 15-30% körül vannak.
A vízhiányos országokban, illetve területeken jellemzően nincsenek vízművek és a felnőttek napi vízfogyasztása 3-20 liter.
A legmagasabb egy főre jutó átlagos napi vízhasználat (USA) – a vízlábnyom – 7.700 liter. Egy átlagos afrikai vízlábnyoma 3.400 liter, de ennek túlnyomó része bánya- és ipari vízhasználat.
Hazánkban ez a vízlábnyom 4.750 liter.
Néhány érdekesség:
- Tudomásunk szerint élet csak ott jöhet létre, ahol víz is van.
- Ma már tudjuk azt, hogy a Jupiter Európa nevű holdjának kilométeres jégrétege alatt mély óceán van. (Ennek lehetőségeivel eljátszott Arthur C. Clarke a „2010 Második űrodisszeia” és „2061 Harmadik űrodisszeia” című sci-fi könyveiben.) A NASA már döntött arról, hogy belátható időn belül ide expedíciót küldenek.
- Ennél is többet tudunk ma már a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról, aminek vastag jégkérge alól vízgőz oszlopok törnek elő. Az ezeken átrepülő űrszonda hőt és szerves anyagokat észlelt.
Vízhiányok kialakulása a klímaváltozásból adódó hőség (párolgás), az egyenetlen csapadékvíz eloszlás és a túlhasználat miatt:
Globális vízhiányos tragédiák és konfliktusok, illetve fenyegető távlatok:
- Polgárháborúk – Szíria példája – migráció.
- Sivataggá váló, élhetetlen területek – migráció.
- Süllyedő talajvízszint, kimerülő rétegvizek – indiai és dél-afrikai városi vízhiányok.
- Leolvadó gleccserek – óriás folyók vízforrásai csökkennek erőteljesen (Indus, Gangesz, Brahmaputra, Irrawaddy, Mekong, stb.).
- Vízháborúkkal fenyegető konfliktusok például a Jordán és most különösen a Nílus mentén.
A víz körforgásának problémái hazánkban a klímaváltozás eredményeként, illetve kapcsán:
A víz körforgásának főbb elemei általában:
1. A vízpára a légkörben.
2. Csapadék (eső, hó) – adott légköri folyamatok között.
3. Termőrétegbe szivárgó víz és a növényzet által felvett víz.
4. Talajvizet tápláló beszivárgás.
5. Lefolyó víz a felszíni vízrendszerekbe.
6. Vízkivétel a felszíni és a felszín alatti (sekély és mélységi, illetve termál) vizekből.
7. Párolgás a (fedetlen) földfelszínről, a burkolt felületekről, illetve a növényzetből és a felszíni vizekből – amiből légköri vízpára lesz. Erősen hatnak erre az adott napsugárzás és hő, illetve a légköri folyamatok (pl. szél).
A klímától független negatív változások – amiket kezelni kell:
- A termőréteg szervestrágyázásának nagyléptékű elmaradása.
- A mélyszántás, illetve mélylazítás nagyléptékű elmaradása.
- Nagy területeken beszivárgást gátló kéreg kialakulása a termőréteg alatt.
- Jelentős léptékű nagytáblásítás a jelentős számú és területű új nagybirtokokon (fasor és erdősáv írtással) – az intenzív termelés növelése.
- A beépített és burkolt felületek jelentős növekedése.
- A talajvíz kutak szabályzásának „elengedése” – a kutak számának és a belőlük kiemelt víz mennyiségének jelentős növekedése.
- A csapadékvíz elvezető rendszerek burkolása, zárttá való átépítése – a csapadékvizek gyors levezetéséért.
A klímától független tervezett, de elmaradt fejlesztések – amiket meg kell valósítani:
- A lakosságig közvetlen elérő, új típusú meteorológiai (digitális) előrejelző rendszer kiépítése. A hatékony riasztás megoldása.
- A jégeső elleni rendszer kiépítése és hatékony működtetése – az előzővel összefüggésben.
- Az árvíztároló rendszer kiépítése – különösen a Tisza középső és alsó szakaszán.
- A Csongrádi duzzasztógát megépítése, a Bökényi duzzasztómű újjáépítése.
- A Duna-Tisza csatorna megépítése.
- A belvíztározás megoldása különösen a Duna és Tisza közén illetve DK Magyarországon – pótlólagos vízbetáplálási lehetőségekkel.
A klímaváltozás – különösen a viharok, az erősebb széljárás, a forró mediterrán frontok, az özönvizek, a jégesők és az aszályok – ezek negatív hatását felerősítették és tovább erősítik.
A lakosság szerepe a klímaváltozásban, illetve a víz és az ivóvíz pazarlásában:
- A fogyasztói magatartás:
Nincs élelmiszer-gazdálkodás. Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek harmada a háztartásokban történik.
Ennek az ökológiai és vízlábnyoma igen jelentős.
Relatíve sok húst eszünk, ami rendkívül vízigényes – és ez a fogyasztásunk is pazarló.
- Ivóvíz pazarlás – nincs háztartási ivóvízgazdálkodás, vízhasználati tudatosság.
- A csapadékvíz-gazdálkodás helyett a gyors elvezetés a cél – még ha kárt okoz, vagy pénzbe is kerül. Az „ingatlanvédelem” problémái.
- A burkolt felületek erőteljes növelése a zöld növényzet és főleg a nagy lombos fák kárára.
- A talajvizek erősen növekvő locsolási használata intenzív öntözésre – mert az ingyen van.
A lakosság ezen túl nem szövetkezik a klíma-szempontok helyi közéleti, illetve politikai érvényesítésére, mert részben nincs tudatában, hogy ez mennyire fontos, részben pedig az állam feladatának gondolja ezt (is).
Hogyan segíthetünk Víz Tündérnek a saját portánkon?
Céljaink:
1. Takarékosság az ivóvízzel (és ásványvízzel).
2. Megtartjuk a portánkra eső csapadékvizet, gazdálkodunk és hűtünk vele.
3. Mértékkel használunk talajvizet (talajvíz kúttal és aknás kúttal) és gyarapítjuk is, ha lehet.
4. Klimatizáló kék-zöld lehetőségek.
Pontonként nézve hogyan tehetjük ezt:
1.
- Rendszeresen ellenőrizzük a vízóránál, hogy van-e a rendszerben csőtörés vagy szivárgás.
- Víztakarékos mosó és mosogató géppel, optimális mennyiségekkel. Normál mosogatás esetén folyóvizes előmosogatással, utána egy mosogató vízzel, majd fertőtlenítő öblítéssel.
- Tusolással illetve légbekeverős csaptelepekkel.
- Kistartályos vagy nyomószelepes WC öblítéssel – de nem dugulásveszélyesen. (A legjobb a bidé használat és a kevés WC papír használata.)
- A háztartásban lehetőleg, csak ivásra, főzővíznek, élelmiszer mosóvíznek, mosogató és mosóvíznek használjunk ivóvizet.
- Figyeljük, hogy ne csöpögjenek a csapok és ne folyjon a WC tartály vagy szelep.
- WC öblítéshez, autómosáshoz, locsoláshoz (stb.) lehetőleg „szürkevizet” használjunk (főleg talaj és csapadékvizet).
- Lehetőleg ne használjunk az ivásra ásványvizet.
2.
- A portánkra hulló csapadékvizet vízként tároljuk hordóban, kerti tóban, ciszternában – és innen használjuk. (A vizet persze kezelni kell.)
- A vizet zöldanyagban tároljuk, a lehető legkevesebb burkolt felülettel.
- A kertünk megfelelő művelésével megtartjuk a vizet a termőtalajban (zöldfelület fedéssel), leszivárogtatjuk az alsóbb talajzónákba.
- Megfelelő – klimatizáló, hűtő – zöldtető megoldással a zöldtető zöldanyagában, talajában, illetve talaja alatt is visszatartható a csapadékvíz. (Ehhez a tető megfelelő műszaki megoldása szükséges. A falra-futtatott zöldfelülethez pedig erre megfelelő vakolat. Azzal is számolni kell, hogy ezeknek a megoldásoknak az esetén a házban élőlények is megjelennek. 😊)
3.
- Ivóvíz helyett locsolásra és „szürkevizes” használatra inkább aknás kútból vagy talajvíz kútból kivett vizet jó használni.
- Amennyiben aktuálisan túl sok a telekre lehullott csapadékvíz, érdemes aknás kútba bevezetni, homokoskavics előszűrés után.
4.
A klimatizáló kék-zöld lehetőségek alapvetően a nap sugárzó és hőhatásától védik hangsúlyozottan a lakóépületeket. Maga a feladat a zöldnövényzeté, de ehhez folyamatosan biztosítani kell a megfelelő vízellátásukat, elsősorban csapadékvízből:
- A lakóépületek tájolásától függően növényfalat jó kialakítani – lombosfákkal és bokrokkal – a védendő falfelületek előtt, illetve a tetők fölött, azok leárnyékolására. Ezt esetenként közterületen a lakóépületek előtti járda mellett, illetve a közlekedési út mellett kell megoldani.
Fontos az, hogy itt maradjon meg a csapadékvizek kárt nem okozó része, szikkasztó jellegű árokban. Ugyanilyen fontos azonban, hogy az el nem vezetett illetve beszivárgó víz ne okozzon kárt sem a járdában, sem a lakóépületek falazatában, vakolatában.
- Különösen induló fásításnál és bokrositás esetén érdemes vállalni az öntözésüket is.
- Fontos, hogy ne maradjanak nyitott, művelt földfelületek, amelyekről nagyon gyorsan elpárolog a víz.
- A kék-zöld megoldások másik típusa a zöld tető és a zöld fal, amikről már esett szó.
A fentiekből kitűnik az, hogy a Víz Tündért érdemben lehet segíteni sokszor puszta odafigyeléssel. A lehetséges teendők többnyire nem, hogy nem kerülnek pénzbe, de még pénzügyi megtakarítást is hoznak.
Vannak persze olyan lehetőségek is, amikhez szükséges némi pénzmag, de már középtávon is hasznot hoznak anyagilag is.
Mindennél azonban fontosabb az, hogy két kezünk munkájával szebbé is – és ahogy mondani szokták – élhetőbbé tesszük a környezetünket.
Ha pedig erről meggyőzzük a szomszédainkat is, akkor a településünk is szebb és élhetőbb lesz.
Esztétikus lesz a lakókörnyezetünk.